Music 3 ♪

El se hiszem, hogy a mi kis városkánkban létezik egy ilyen hely... és még senki se találta meg... (valószínűleg). Az öcsém egy hatalmas hullámot küldött ránk.... Amikor az elült, Mi vad pocsolásba kezdtünk... Mindenki mindenki ellen.... Akár csak gyerekkorunkban.... Körbe néztem... tényleg a paradicsomban éreztem magam... Olyan volt akár egy álom... de ha az is.. .soha többé nem akarok belőle felébredni... Ez az a tipikus "Túl szép, hogy igaz legyen" helyzet... De ez most a valóság volt! Otthagytam a "gyerekeket", én pedig odébb mentem egy kicsit úszni... Olyan kellemes volt ez a víz.... és tiszta... teljesen átláttam rajta... korall-zöld színben pompázott... A nap sugarai meg-megcsillantak a felszínén... Egyszer csak valami csillogást láttam a víz alatt... nem tudtam mi az, de felkeltette az érdeklődésem... Odaúsztam, vettem egy nagy levegőt és lemerültem érte... Amikor ismét a felszínen voltam, megnéztem zsákmányom... Egy kristály nyaklánc volt.... Őket kerestem... éppen búvárkodtak... megvártam, míg Ő idenéz, majd intettem neki, hogy jöjjön ide... Az öcsémre nézett, aki éppen a víz alatt volt, majd odaúszott hozzám...
 - Szeretnék adni valamit - mondtam.
Ismét körbe nézett, majd rám mosolygott.
 - Add a kezed és mély levegő - mondta.
Úgy tettem, ahogy mondta... Lemerültünk, és a víz alatt vezetni kezdett... Egy kis járaton úsztunk be... Amikor pedig felbukkantunk, egy víz alatti barlangban találtam magam... Halvány, kékes fény derengett... Ő kimászott a vízből, és leült a sziklára lábát lógatva.
 - Gyönyörű, igaz? - kérdezte mosolyogva.
 - Igen az... - néztem körbe.
 - Csak nem rég találtam rá, amikor búvárkodtam... Az öcsédnek még nem mutattam meg... Te látod ezt először....
 - Igazán megtisztelő - néztem rá mosolyogva, majd elindultam felé és kezébe raktam a nyakláncot.
 - Mi ez? - nézett kérdőn kezére.
 - Egy nyaklánc... most találtam...
Kinyitotta a kezét... amikor megpillantotta az ékszert, felcsillant a szeme... Hálás szemekkel nézett rám...
 - Segítesz? - kérdezte, és megfordult.
Elvettem tőle a nyakláncot, majd a nyakába kötöttem... A kristály szinte azonnal felizzott... ugyan azzal a derengő kék fénnyel... Ő felemelte a nyakában lógó kristályt és megbűvölve tanulmányozta.
 - Köszönöm - súgta halkan és rám emelte tekintetét.

Music 2 ♪

Mint a 8 éves gyerekek, ujjongva vetették ki magukat az utcára. Egymás körül ugráltak, mint a kölyökkutyák. Esküszöm, néha olyan, mintha én lennék az apjuk... Ez a kettő, ha együtt van, annyira felelőtlen... *sóhaj* Vajon hova akarnak elrángatni engem ma? Egyszer csak hirtelen megálltak, összesúgtak, majd Ő odafutott hozzám és karon ragadott.
 - Gyere! Mutatunk neked egy fantasztikus helyet!
Mint egy kiskutya rángatott maga után. Elképesztő milyen ereje van. Szinte futva haladtunk. Egy idő után már nem belém karolt, hanem a a kezem fogta. Az öcsém elől rohant, mi pedig mögötte... A város egy lakatlan részére rángattak engem... Be egy erdő szerű részbe... Ágakat hajlítgattam el az utamból... Azt hittem, csak szórakoznak velem... De amikor megláttam, hogy hova vittek, elállt a szavam.  Olyan volt, akár egy oázis...  Egy csendes rejtekhely, távol a világ zajától... Egy csodálatos virágos rét, egy barlang, vízesés, mező... akár a paradicsom. Madárcsecsigés, lepkék... és esküszöm még egy nyúlcsaládot is láttam... Észre se vettem mikor engedte el a kezem... csak azt láttam, hogy integet kövessem őket. Ők pedig eltűnnek a barlangba. Utánuk siettem... A barlangban nem várt meglepetést találtam.... Egy kis ruhaszekrény volt ott... és egy hűtőláda... a sarokban pedig egy gitár... Látszott, hogy nem először járnak itt... Vajon mégis mikor és hogyan találtak rá erre helyre? És miért nem beszéltek eddig róla nekem? Odasiettek a ruhásszekrényhez. Kihúzták az egyik fiókot és elővették belőlük a fürdő nadrágokat és a bikinit... Szóval ide tűnt el a régi fürdőnadrágom... Az öcsém odajött hozzám és kivezetett a barlangból....
 - Gyorsan, öltözz át - mondta nekem.
Nem tudtam mire készülnek, de hallgattam rájuk... Bementem az egyik bokor mögé és átöltöztem. Éppen amikor a barlanghoz indultam vissza, hogy lerakjam a ruháimat, Ő akkor jött ki abban a csepp bikiniben. Hihetetlenül nézett ki... akár egy kis-angyal... Rám vigyorgott. Némán szólt, hogy siessek. Bementem a barlangba, letettem a ruhámat és vissza kimentem hozzá. Ő ott várt rám. Megint megfogta a kezem és maga után húzott. Egyenesen a vízeséshez. Minden figyelmeztetés nélkül beugrott és engem is magával húzott. Egyszerre csobbantunk a kellemesen hideg vízbe... Akár egy álom, ahol csak mi ketten létezünk... ahol mi ketten együtt boldogok lehetünk... Amikor ismét felbukkantunk, egymásra nevettünk... De nem volt rá sok időnk, mivel pár másodperc múlva az öcsém is becsobbant mellénk...